Fontos mérföldkő!
Jöttem a kedvenc kávézómba, sétáltam végig az utcán, és közben megállapítottam magamban, hogy a lábamban a tegnapi futásnak semmilyen káros következménye sem érezhető, olyan egészségesek a térdízületeim, mint a makk. Kezdem elhinni, hogy meggyógyultam, sikerült leküzdenem egy hosszú, legalább egy, de inkább két éve tartó betegséget, legyőztem valamit, a tudatomban győztem le, legyőztem a kishitűségemet, kitartottam és most emiatt végtelenül boldog vagyok, és igen, körbe fogom futni a Balatont, bármi is lesz, nem idén, de jövőre megpróbálom, szépen, tudatosan, összeszedetten fogok felkészülni, rászánom az időt, rászánom a nyaramat is, ha kell, rászánom az erőmet, a figyelmemet, és meg fogom csinálni, meg fogom csinálni az útért, ami odavezet, a sok tanulságért és a sok személyiségfejlődésért, amely közben érhet, a találkozásokért, a látásért, az értésért, a sportért, magamért, értetek, mindenkiért... Hú, ez nagyszerű!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése