2016. október 9. (565. nap)

Vasárnap délelőtt van, mindjárt megyek futni, ma van a SPAR maraton Budapesten, de én csak a szigeten fogom róni a köröket, nem akartam annyi pénzt és időt áldozni ezen a hétvégén a futásra, amennyit a verseny követelt volna. Hétfőn voltam orvosnál, megnyugtatott, hogy nagy valószínűséggel nincs komolyabb baja a térdemnek, és nyugodtan edzhetek, így aztán nyugodt is vagyok, bár a hét eddigi két hosszú futását azért nem úsztam meg teljesen tünetmentesen. Ma kell futnom egy harmadik sárga címkéset legalább, mert ezen a héten még azzal együtt sem lesz meg az októberre kiírt 80 km-es heti penzum. Life is life, lényegében a csütörtöki futás maradt ki, de az elég volt a heti össztáv nem teljesítéséhez, vagyis most már elég nagyok a követelmények, és eléggé oda kell figyelni rájuk. Végtelenül izgalmas ez az új helyzet, hogy lényegében semmire sincs időm, és ebből fakadóan rengeteg apró kis időzavaros helyzetet kell megoldanom, ráadásul úgy, hogy ne az erőlködés süssön belőle, hanem a jó kedv és az öröm. Már az elején is éreztem, hogy pont ez fog nagyon megdolgoztatni, és most, hogy benne vagyok a sűrűjében, még egyértelműbben feltárul ez a kihívás rész...