2016. február 22. (337. nap)

Tegnap a korai kelést, a hosszú utazást, és a hazaérkezést követően abban a reményben mentem el futni, hogy talán sikerül meghaladnom az eddigi 12 km-es csúcsot, de csalódnom kellett. Nem haltam meg teljesen, de 10 km után jobbnak láttam megállni. Most már mondhatom, hogy ezen a 10 km körüli határon kicsit megakadtam. Ennyi megy, de a jelentősebb továbblépés egyelőre még várat magára. És úgy érzem, hogy ezt a helyzetet direktben nem is lehet támadni, nyugodtan, higgadtan kell eltölteni a napokat, és ki kell várni, hogy egyszer csak menjen több is. Nem nagy dolog, ha kitartok az elhatározásomban, bizonyára lesz még sok hasonló holtpont, vagyis nyugodt vagyok, hiszen minden szépen elrendeződik majd.