2016. június 22. (458. nap)

A bükki futásnak köszönhető eufória elég sokáig tartott, de akármeddig nem lehet megélni belőle, jönniük kell ismét a dolgos hétköznapoknak. Múlt kedden Romániában már futottam 14 km-t, aztán három napig semmit, mert munka volt meg közlekedéssel kapcsolatos kaland (késve indult a repülő, majd vihar miatt nem tudott leszállni), szombaton viszont megint nyúlcipőt húztam, és teljesítettem 10 km-t, vasárnap egy félmaratont, ma, szerdán pedig 16 km-t sikerült összeszaladgálnom. Megmondom őszintén, hogy az utóbbi 20 km-nek volt tervezve, illetve tíz körnek, de nyolc után megálltam mégis. Nagyon meleg volt, a dehidratáltság ütött ki kicsit, mert egyébként nem ment rosszul, nem túl erős, de nyugodt, kiegyensúlyozott tempót diktáltam magamnak. Még van nyolc nap a hónapból, viszont a minimum 200 km-es össztávból is hiányzik még szűk 50 km. Ez nem tragikus, de többet már nem lehet lazsálni, meg viharban repülőzni se.