2016. június 3. (439. nap)

A sok májusi szaladgálás után most egy kicsit más hangulatú hetet hagytam magam mögött, úgy értem, a munkás részét, mert a hétvége még előttem áll szerencsére. Kiküldetésen voltam, csak kétszer futottam, és egyik alkalom se volt túl hosszú. Bevallom őszintén, hogy kicsit megtört a lendület, nagyon világosan érzem, hogy itt még sok mindent ki kell találnom ahhoz, hogy ez a projekt sikeres legyen. Futni nem nagy kunszt, a nagy kunszt az, ha az ember úgy fut sokat, hogy közben nem esik szét apró darabokra sok egyéb fronton. Momentán például félelmetes rendetlenség van a lakásomban, ami bizonyos mértékig magyarázható és tolerálható is, de akuttá nem válhat ez az állapot. A másik nagyon fontos tanulság az, hogy néha be kell iktatni egy-két pihentető hetet, tulajdonképpen ez a mostani arról is szól, a húzós május után biztos szüksége volt rá a szervezetemnek. A harmadik tanulság pedig az, hogy a lelkiállapot hullámzása teljesen normális jelenség, és ugyanolyan tudatosan vállalni kell, illetve szembe kell nézni vele, mint az összes többi dologgal. Nagy kaland ez, rengeteg összetevője van, illetve az élet minden történése belejátszik valamennyire. Ettől szép! Jaj!