2016. november 19. (606. nap)

A szuperholdas, hétfői, éjszakai futás után (munka miatt) egy nap pihenő, majd két 20 km-es futás következett. Az elsőt megnyomtam kicsit, attól az egész jól sikerült, a másodikon viszont már nem tündököltem nagyon, pedig úgy éreztem, hogy jól haladok, de az óra mást mutatott. Úgy néz ki, hogy a távok növekedésével együtt további lassulást leszek kénytelen benyelni. Azt már régóta érzem, hogy ennyit nem lehet 5-5,5-es ezrekkel futni, de mostanában egyre gyakrabban találom magam a 5,5-6-os ezrek tartomány lassúbb felében. Mindegy, nem baj ez, ha nem megy gyorsabban, hát nem megy, semmi se múlik rajta, csak egy kicsit rosszul esik. Most éppen a vonaton ülök, utazom Budapestre, délutánra 6 szigetkör van betervezve, amire még mindig nem tudok megilletődöttség és némi félelem nélkül gondolni. A 20 km körüli távok most már elég rutinosan mennek, de a 30 körüliek még mindig felkavarnak. A következő napokban egyébként lesz pár pihenő, mert holnap elutazok Franciaországba, és csak csütörtökön jövök haza. Őszintén megmondom, hogy nem bánom, mert az utóbbi idő elég sűrű volt futásilag. Ha nem jön közbe semmi, rendben meglesz a novemberi cél, és utána jöhet az utolsó három hónap, amelyen többek szerint minden múlik. Vagyis az, hogy eddig már több, mint kétezer kilométert futottam, közvetlenül a verseny szempontjából lényegében indifferens, mert ha az utolsó három hónapban nem futom meg az ezerötszáz kilométert, az eddig teljesített össztávval elmehetek körülsétálni a Balatont, de a futásról szép csendesen le kell mondanom, és ezen még az sem változtatna, ha az eddig teljesített össztáv nem kétezer kilométer, hanem mondjuk a duplája lenne. Azt lehet mondani, hogy eddig a felkészülésre készültem, decembertől pedig a versenyre fogok...