2016. november 5. (592. nap)

A hétvége első és egyben leghosszabb futása, a 30 km-es táv tegnap egész jól teljesült. A feléig elég óvatosan futottam, aztán picit gyorsítottam (mert meguntam a totyogást :-), de ettől a végére elfáradtam. Szerencsére ezek nem voltak vészes tempóváltások, pici különbségekről beszélek csak, mert összességében azért elég egyenletes ritmust tartottam. Aztán lefeküdtem aludni, mert jobb ötletem nem volt, ma reggel pedig elkezdtem barátkozni a gondolattal, hogy délután megint kell futnom. Nem mondom, hogy könnyen melegedek össze vele, de mostanra (11 körül jár) odáig azért eljutottam, hogy teszek egy kísérletet. Ma csak 10 km-t kéne futni, ki a tóhoz, egy-két kör és vissza, valahogy csak túlélem. Ha már itt tartunk a holnapi 20 km jobban izgat, de hát az még messze van, azt még meg is kell élni... Látható, hogy eléggé vergődöm, de nem baj, ez hozzá tartozik a történethez :-)!