2016. november 26. (613. nap)

Van egy olyan érzésem, hogy holtpontra jutottam. Tegnap lefutottam ugyan a hosszú távot, de olyan lassan, mint még soha, le se merem írni, hogy milyen ezrekkel, ha valaki kíváncsi rá mégis, a futónaplóban megtalálja. Egy-két hete már érzem, hogy lassulok, de ez most egy kicsit mellbe vágott. Lehet, hogy van ebben valamennyi törvényszerűség, az ember, ha nagyon hajtja magát, egy idő után elfárad, és akkor talán változtatni is kell valamin. Emlékszem Monspart Saroltával való beszélgetésünkre, ő akkor, meg máskor is gyakran mondta, hogy az amatőr sportolók legnagyobb hibája az, hogy nem pihennek eleget, nem iktatnak be egy-két lazább hetet a sűrűbbek közé, de Zoli is mondta már ezt, neki pedig lehet hinni, mert ő tapasztalt futó (nem mintha Monspart Saci nem lenne az :-)! Úgy, hogy most egy kicsit türelmesebb leszek magamhoz, azt hiszem, bízva abban, hogy ezen a szakaszon is túl lehet jutni egy kis figyelemmel. A támogatásotokat, a lelki erőtök felém való sugárzását továbbra is kérem :-)!