...bíbor parázson, ha kell zuhanó lángok közt varázslom majd át magam...
Harmadik napi email:
Szóval ezzel a versennyel nem az a baj h nem lehet lefutni hanem az h jókora szenvedésekkel jár Megvan a mai etap is hajszálra ugyanolyan ezrekkel mint a tegnapi (amire a hullámossá váló terepen kicsit még büszke is vagyok) de a fájdalom érzet azért növekedett Egyébként azt hiszem h még mindig nagyon kezdő vagyok ebben a műfajban Mondom mindenkinek h itt fáj meg ott fáj azt néznek rám h na és mi ebben az érdekes? A napok végére mindenki meghal van aki egy kicsit jobban van aki egy kicsit kevésbé de olyan ember nincs akit nem törnek össze ezek a távok És ettől egy egészen különleges közösség alakul ki szinte bárkihez minden különösebb apropó nélkül is oda lehet menni egymást egyáltalán nem ismerő emberek kerülnek egy pillanat alatt egy hullámhosszra pusztán azáltal h mindegyiken piros színű rajtszám virít
A holnapi nap óriási ? mert szintidő mint a tenger de 49,7 km-t azért le kell futni és ahhoz például reggel el kell hinni h nem csak a budiajtóig tart az aznapi hatótávolságom Már az is elég nagy kihívás lesz...
Gyuri / Leonidasz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése