2015. április 11. (20. nap)

Hát, nem sokat javult az állapotom. Holnap majdnem biztos, hogy nem lesz futás, és a hétfő is erősen kérdéses. Nincs dráma a jobb térdem körül, de nagy vidámság sincs. Tegnap befeszült megint, mára sokat lazult, de azért nem tökéletes. Úgy érzem, hogy a bicajozás nagyon könnyen menne, csak az a baj, hogy a célkitűzésem nem arról a sportról szól. Valahogy ki kell kúrálnom a térdem, mert ez így nem állapot. Hasonlítok a csatába induló katonához, akinek meg kell patkolni a lovát, de a kovácsot elnyelte a föld. Nem könnyű helyzet, de egy király ne rinyáljon ilyen apróságok miatt, hanem fogadja el, hogy a várakozás, mely türelemre tanítja, szintén a személyiségfejődésének a része.