Ha az embernek 10%-kal többet kell dolgoznia, akkor azt erőfeszítése növelésével valószínűleg meg tudja oldani. Talán még a 20%-os többlet terhelés követelménye is kezelhető így, különösen akkor, ha az intenzívebb munkavégzést csak egy viszonylag rövid időszakban kell biztosítani. Ám ha ennél nagyobb vagy tartósabb az igénybevétel változása, akkor nem járható út az erőfeszítés növelése. Mert az embernek határai vannak, és ha pusztán az erejére hagyatkozik, akkor egyszer csak el fog fáradni. Az ember alkalmazkodó képessége sokkal többet tesz lehetővé, mint amennyit elsőre gondolnánk, annak a sokkal többnek a kiaknázása azonban más fajta közelítést igényel. Az sokkal többet kívánó helyzetekben már nem hoznak megoldást a mennyiségi változások, ott már mindent újra kell gondolni, és egy új, minőségileg más, hatékonyabb tevékenységi módot kell megvalósítani, amelyet nem az erő puszta növelésével, hanem mélyebb átalakulással, más módszerekkel, más szemléletet igénylő munkavégzés bevezetésével lehet megvalósítani.
Ha az ember rendszeresen sportol, és lefut hetente kétszer 10-15 kilométert, vagy esetleg néha a félmaratonig is elmerészkedik, az egy dolog, és némi plusz befektetéssel ezt még nyilván feljebb is lehet tornázni. Ám ha valaki lényegesen többet szeretne futni, akkor már nem elegendő pusztán az edzésszámot vagy a távokat növelni. Akkor már egy sokkal nagyobb átalakulásra van szükség, amelynek sokkal nagyobb területre kell kiterjednie. Az embernek először is azt kell átgondolnia, hogy mi a futása értelme, illetve azt, hogy személyiségének fejlődéséhez a futás mit tesz hozzá. Vagyis a futást egy tágabb dimenzióba kell helyeznie, amelyben az nagyobb értelmet lelhet, mint amennyi pusztán aktív pihenés szerepében rejlik. Valószínű, hogy időbeosztásának alappillérein és az életmódján is változtatnia kell, sőt talán még ez sem lesz elegendő, hiszen olyan energiákat kell mobilizálnia, amelyeket letapadva hordoz, és amelynek a fellazítása sokkal nagyobb kihívás, mint néhány új futónap beiktatása a naptárba. Valószínű, hogy spirituális értelemben is meg kell változnia, és fel kell nőnie a feladathoz, le kell győznie félelmeit, kishitűségét, el kell hinnie, hogy képes arra, amire korábban képtelen volt, sőt még jelen állapotában is képtelen. A nagy célkitűzések lényege az, hogy az ember feléjük való törekvés közben olyan területeket járhat és ismerhet meg magában, amelynek létezésére korábban nem is gondolt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése